Öltöny alapanyag útmutató

Egy igazán elegáns öltöny nem tartalmaz műszálat, még keverékben sem. A jó minőségű gyapjú anyagnál ugyan láthatunk némi fényt, de az inkább selymesen fényes.

Milyen legyen az öltöny anyaga?
Ahhoz, hogy gyapjú és gyapjú között különbséget tudjunk tenni, meg kell ismernünk a gyapjúfajtákat, hiszen maga a gyapjúszövet is többféle lehet, úgymint merinó, mohair, kasmír vagy vikunya.

Leggyakrabban merinó vagy mohair gyapjúból készülnek az öltönyök, a kasmírt magában nem, vagy csak merinó gyapjúval keverve használják. Nagyon finom szálú és önmagában a mikronvastagsága miatt sem alkalmas mindennapi viseletre.

A vikunya gyapjúval készült öltönyök a legdrágább minőséget képviselik és nem csak a mikronvastagsága miatt, hanem, mert egy rendkívül ritka állat. Évente mindössze 85 és 550 gramm közötti gyapjúmennyiséget lehet lenyírni a háziasított egyedekről. Éppen ezért a világ legdrágább anyaga a 100 százalékos vikunya szövet, melyből egyetlen méter, körülbelül 700 ezer forintba kerül. Nem sok ilyen öltönyt látni, mert ebből az anyagból tényleg csak a tehetősek készíttetnek maguknak öltözéket. Említést érdemel még a Super’s jelzés is, ugyanis az anyag vastagságát un. Super’s méretezéssel jelölik.

A Super 100’s méret azt jelenti, hogy 1 gramm fonal 100 m hosszú. Minél magasabb a szám, annál hosszabb fonalat lehet belőle készíteni, így általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a szál, annál finomabb az anyag. Hétköznapi viseletre általában Super 100’s-140’s-ig ajánlják, az ennél magasabb szám pl. Super 180’s-240’s nagyon finom anyagminőséget jelez, amit nem célszerű mindennapra használni, mert az igénybevételtől hamarabb tönkre mehet.

A legegyszerűbben úgy állapítható meg az anyag minősége, hogy markunkban pár másodpercig meggyűrjük az anyagot és utána kiengedjük. A magas minőségű anyag nem gyűrődik, kiengedés után kirúgja magát. Kész öltönynél is ugyan így ellenőrizhető az anyag minősége: olyan helyen kell meggyűrni az anyagot, ahol egy rétegben található, pl. nadrág szára.

A szál vastagságán túl, fontos tényező még a szövet grammsúlya. A szövet vastagsága szerint megkülönböztetünk nyári szöveteket (200-240 g-ig), négy évszakos szöveteket (280-300 g-ig) és kifejezetten téli viseletre alkalmas szöveteket (300-360 g-ig).

Ez különösen akkor fontos, ha nem öltönyt készíttetünk belőle, hanem zakó-nadrág kombinációhoz használjuk. Nem szerencsés egy téli anyagból készült zakót és egy nyári anyagból készült nadrágot párosítani vagy fordítva. Azt is vegyük figyelembe, hogy az anyag felülete, sima, strukturált, tompa vagy fénylő. Ugyanis a sima és tompa anyagok minden napi viseletre javasoltak, míg a strukturált vagy fénylő anyagok inkább alkalmibb jellegűek.